Jó pár alkalommal voltam fent a Középső-Hajag-on, idegenvezetéssel, családi/falu napokon. Az urbex, elhagyott társadalom egyik Mekkája volt, mondhatni, aki nem volt itt fent, az tényleg egy igazi ritka élménnyel kevesebbet élt meg. Most nem akarok kitérni arra, hogy mi volt itt és milyen célt szolgált, arra van több másik oldal és forrás.

A bejegyzés időpontjához viszonyítva, nemrégen tudtam meg, hogy a terület tulajdonosa, a két antenna tornyot ledöntette, az idő vasfoga nagyon kikezdte az ember alkotta szerkezeteket és sajnos bontásra ítéltettek. Lehet azon gondolkodni, hogy most mivel lett kevesebb a hely varázsa, vagy meg lehetett volna akadályozni egy kis odafigyeléssel, de akár mondhatnánk, hogy jobb is ha nincsenek ott? Csupán a tornyok utáni állapot megörökítése okán, kirándulással egybe kötve készültek ezek a képek. 

A bejárat a területre: 

Az áteresztő pont és az őrszoba:

Nagykőrösön két laktanya is volt. Ezek közül az egyikről biztosan tudható, hogy magyar kézben volt az 56-os forradalomig. A Volánbusznak van egy Nagykőrös, tüzérlaktanya nevű megállója, mely pontosan a belső laktanyánál áll meg. Azt lehet tudni a net segítségével, hogy 1950-1952 között a 18. tüzérezred diszlokált itt, majd helyet cserélt a 19. tarackos tüzérezreddel Kecskeméten. Az alakulat 1957-es megszűnéséig magyar jelenlét volt itt. Utána érkeztek meg a szovjetek, feltételezhetően az említett alakulatok itt voltak. 

Mint megannyi várost az 56-os forradalom is elérte Nagykőröst:

A fenti írás érdekessé teszi a dolgot, hisz a 19. tarackos tüzérezred jelenlétét 1957-ig bezárólag datálják Nagykőrösön a fellelt adatok. Ugyanakkor megemlíti a külső magyar laktanyát. Felmerülhet az a tény, hogy esetleg a tarackos tüzérezred nem a belső, hanem a külső laktanyában volt a forradalom idején. De, előtte a tüzérezred még a belsőben volt. 

A tiszti lakótelep ma használatban:

Már nagyon régóta el akartam ide jönni, Csepelen jó pár éve az ottani kerületi PV vezetési pontot nyitották meg az érdeklődők számára. Az 1960-ban épült vezetési pontot egy iskola fölé építették, egy beton födémet készítettem az óvóhely és az iskola közé, hogy az épület esetleges megsemmisülése esetén ne tudjon kárt tenni az óvóhelyben.

Az óvóhely nem mindenki számára volt elérhető. Csak a kijelölt személyek juthattak be a gyakorlatok során, nekik is szigorúan tilos volt beszélni róla. 1990-ig a helyről kevesen tudtak utána már szélesebb körben tudták az óvóhely létét. 

Az iskola előtt az utca fronton az óvóhely felszíni nyomai jól látszódnak:

Az óvóhely lejárata kívülről:

A második világháború előtt és alatt több óvóhely épült ki az országban, ezen egyike volt a csepeli Tamariska dombnál lévő. Továbbra is erősen vitatott hogy mikor épült, van olyan elmélet, hogy a háború előtt ki épült a jelenlegi óvóhely egy része és az 50-es években bővítették ki. 

Csepel az 1956-os forradalom egyik gócpontja volt, a Királyerdővel egyetembe. Az óvóhelyet a forradalom veszélyei elől megbúvó emberek használták. 

Ma természetvédelmi terület, gazdag élővilága és faunája miatt. 

Az óvóhely ma a csepeli 1956-os eseményeknek állít emléket. 

Több alkalommal is szemet vetettem a ferencvárosi pályaudvar melletti (BGS típusú) óvóhely "kockára", a kívülről mondhatni extrább kiegészítésű építmény a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítóhelye, mely a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A külsőleg azonnal felismerhető nagy kocka 2017 februárjában egy emlékművet kapott a külső részre, melyet Párkányi Raab Péter és Birkás Gábor tervezett. Az év novemberében nyílt meg az állandó kiállítás.  

A helyszín hétfő-vasárnap között látogatható (regisztrációt követően). 

A 6. Gárda Gépesített Lövészezred a 13. Gárda-harckocsihadosztály alárendelt alakulata volt, gépesített lövészzászlóaljakkal felszerelve, emellett harckocsizászlóalj és tüzérosztály is volt az alakulat szervezésében. Kevés történelmi dolog tudható az alakulatról, de pár infó morzsa azért magyar nyelven fellelhető. A laktanyába 1957 márciusától datálják a szovjet alakulat jelenlétét (A TÁBORFALVAI LŐ- ÉS GYAKORLÓTÉR, VALAMINT AZ ÓCSAI HONVÉDSÉGI TERÜLET TÖRTÉNETE - Juhász Gábor)

Előtte minden jel szerint magyar laktanya volt, a 66. aknavető tüzér ezred diszlokált a helyőrségben. 

Az 1965-os forradalom idején harcok is folytak a laktanyában:

Az alakulat kivonásával kapcsolatban az alábbi régi újságcikk ad pontosabb támpontot. 

A területet azonban nem hagyták el végleg, a fellelt információk szerint a lövészezred után egy tüzérezred került ide: 

A harckocsizászlóalj épülete:

Folyami Flottilla hazánkban mondhatni ismert, hisz a honvédségi hajók igen feltűnőek ha mozognak a folyón, nem beszélve arról, hogy több alkalommal is szerepelnek a hírekben amikor pl. a Duna folyóban aknát vagy bombát találnak. Az önálló Flottilla 2001-ben szűnt meg, ma az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kötelékében él tovább a flottilla hagyomány. A Flottilla laktanyájára így 2001-ben került lakat, évekig néztem ahogy elhagyatva tengeti mindennapjait, 2018-ban gondolva egyet elruccantam oda megnézni.