Több alkalommal is szemet vetettem a ferencvárosi pályaudvar melletti (BGS típusú) óvóhely "kockára", a kívülről mondhatni extrább kiegészítésű építmény a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítóhelye, mely a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A külsőleg azonnal felismerhető nagy kocka 2017 februárjában egy emlékművet kapott a külső részre, melyet Párkányi Raab Péter és Birkás Gábor tervezett. Az év novemberében nyílt meg az állandó kiállítás.
A helyszín hétfő-vasárnap között látogatható (regisztrációt követően).
Egy kis képi szótár:
GUPVI (magyarra fordítva Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága) a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt, a külföldiek Gulagja. A hálózatot Lavrentyij Pavlovics Berija a szovjet titkosszolgálat vezetője alapította Lengyelország megszállása után, a GULAG rendszerrel ellentétben nem voltak elítélt bűnözők a táborokban. A GUPVI táborokban emellett könnyebben tudtak toborozni jövőbeni kommunista tagokat a szövetséges kommunista országokba. A fő lényege a táboroknak a külföldiek kényszermunka szervezése a Szovjetunióban. A fellelt adatok szerint 500 GUPVI táborban 4 millió ember raboskodott, a rendszer 1953-as megszűnéséig.
Málenkij Robot a szovjet katonák emlegették ezeket a szavakat a civilek megnyugtatásaként mely a „маленькая работа” (átírva malenykaja rabota, magyarul: kis munka) orosz kifejezés, azt akarták ezzel elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, hisz a munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A magyar nyelvben „málenkij robot” néven rögzült, a Szovjetunióban végzett kényszermunka elnevezése.
A GULAG a Javítómunka-táborok Főigazgatósága orosz rövidítése. Ezekben a táborokban a sztálini éra bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, de olykor elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogtak, kemény fizikai munkára kényszerítve, miközben az élelmezési és orvosi ellátás rendkívül gyenge volt, ezért a halálozások száma igen magas volt. A Szovjetunióban működő több száz táborban, milliók haltak meg, Magyarországon hasonló táborok is működtek ezek közül a legismertebbek a recski és a tiszalöki volt.
Bejárat:
A Hungaricana oldalán fellelhető 1944-es légifotón kivehető, a pályaudvar elleni támadások nyomai, de a leglényegesebb hogy a kocka még nincsen meg. Egyes téves információk szerint azért ide került az emlékhely mert ide gyűjtötték a Malenkij Robot-ra az embereket:
A fentrol.hu 1963-as fotóján már látható az építmény:
A kocka valószínűleg az 50-es években épült meg:
Az I. kategóriába sorolt ipari létesítmények közül 1951-ben 34 üzemben terveztek építeni (BGS típusú) óvóhelyet 70,1 millió forint értékben, 1952-ben további 21 üzemnél 43,56 millió forinttal számoltak. Így abban a két évben csupán BGS típusú óvóhelyek megépítéséhez 113,66 millió forintot használtak fel. - bunkermuzeum.hu
A kiállítás kezdete, Budapest ostroma:
Magyarországon áthaladó szovjet front, az akkori Magyarországot 1944 szeptemberében érték el a szovjet csapatok, A „Tavaszi ébredés” hadművelet illetve a debreceni páncélos csatában tudtak komolyabb ellenállást kifejteni:
Budapest bevételéért kapott emlékérem. A Népi Bizottságok Tanácsa javaslatára hozták létre 1945. június 9-én, hogy elismerjék és jutalmazzák azokat akik részt vettek Budapest városának felszabadításáért. A sárgarézből készült medál 32 mm átmérőjű volt, a rajta olvasható felirat ЗА ВЗЯТИЕ БУДАПЕШТА fordítása Budapest bevételéért. A felirat alatt babérágak között sarló és kalapács látható, a hátoldalán az érmének egy dátum került fel, 13 февраля 1945 (1945. február 13.):
Budapest ostroma után megkezdődött a hadifoglyok összegyűjtése, a számok mutatják, hogy a begyűjtött emberek egy része civil volt:
Élet a táborokban:
Eredeti kéziratok, rajzok és fotók a táborokról:
A Szovjetunióban több ezer tábor működött:
Az óvóhely eredeti szűrő rendszere:
Az óvóhely belül felújítva:
A tábori élet:
Beállított fotók:
A vagonokra felrakott emberek az olykor náluk lévő papírra írták meg történetüket, melyet kidobva a vonatból üzentek annak aki megtalálta, juttassa el a hírt szeretteinek merre van éppen:
...A hadifogoly-gyűjtőtáborokat általában közlekedési csomópontoknál vagy nagyobb városoknál, többnyire jól őrizhető, nagyobb létszám befogadására alkalmas épületekből vagy épületegyüttesekből alakították ki. Így leginkább laktanyákból (például Budapesten a Ferenc József lovassági, Cegléden a páncélos- és a huszár-, Baján az utász-, Debrecenben a Pavilon, Székesfehérváron a légvédelmi tüzér, Jászberényben a méneskari, Győrben a Frigyes laktanyából – hogy csak a nagyobbakat említsem)....
....Az 1000 fő körülitől – ilyen volt például az alsózsolcai és az edelényi – a 70-80 ezres létszámúig terjedtek, mint például a ceglédi, a székesfehérvári vagy a győri tábor. A gyűjtőtáborok átlagos létszáma 8–15 ezer fő között mozgott. - BOGNÁR ZALÁN, HADIFOGOLYTÁBOROK MAGYARORSZÁGON
A gödöllői táborról így írt az egyik fogoly: „Egy talpalatnyi hálóhelyért a foglyok között állandó, gyakran tettleges harcok folytak.”
A nagyobb létszámú és a leginkább zsúfolt táborokban, mint például a gödöllőiben vagy a ceglédiben, eleinte naponta 50-60, később száznál is több halottat földeltek el a foglyok a tábor melletti erdőben, illetve a közeli kukoricásban jeltelen tömegsírokba - BOGNÁR ZALÁN, HADIFOGOLYTÁBOROK MAGYARORSZÁGON
Hazaérkezések:
A hazajövetelekről az alábbi két bejegyzés ad komolyabb betekintést:
A honvédelmi minisztérium adatai szerint 460000 fő volt szovjet fogságban, így a polgári személyeket nem számítva a 303504 fő hazajövetele után, 10%-os elhalálozással számolva, még 100 ezer hadifogoly lehet kint. Ugyanilyen eredményre jutott a külügyminisztérium is. 1946 óta 250000 hazabocsátási kérelem érkezett be hozzá a hadifoglyokra és a polgári személyekre vonatkozóan. Becslésük szerint további 10% nem nyújtott be kérelmet. így az 1946 óta kint lévő hadifoglyok száma (a polgári személyekkel együtt) 275000 - Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)
Debrecenben a Hadifogoly Gondozó Kirendeltség vezetője 1946 nyarán a tábor kialakításakor megfelelő adatok hiányában 300 ezer fő érkezésével számolt, akik 6 hónap alatt meg is érkeznek. A befogadóképességet napi 1650 főre tervezte, ami tulajdonképpen egy vonatszerelvénynek felelt meg. Megteremtették a szállás (földre szórt szalmával) és az étkezési lehetőséget, a pénzügyi, a személyi és az egészségügy feltételeket. Elkészítették a tábor működési rendjét is. A valóságban a táborba a hadifoglyok érkezése 1946. augusztus 11-én kezdődött és 1949 őszéig tartott. Az 1948 decemberéig meglévő adatok szerint 195 szerelvényen 213.529 fő érkezett. Néhány nap adatai a beérkezettekről a tábor befogadó kapacitását az előzetes tervnek megfelelőnek mutatják - Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)
Egy régebbi újságcikk 1948-ból, hogyan is tudhattak értesítést kapni a hozzátartozók, ha netán családtagjaik, szeretteik élve tértek vissza:
Zala, 1948. szeptember 26, 53. évfolyam, 1948-09-26 / 222. szám
A végső nyughely:
Az emlékezés helye:
Az óvóhely többi része:
A régi ivóvíz ellátó rendszer:
Telefonközpont:
Áramfejlesztő:
